Szabványok, előírások

 Színpadtechnikai szabványok, előírások, szabályzatok

  

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább három évente köteles elvégezni. A 2011. évi CXCI. törvény (175. § (1) bekezdése) módosította a munkavédelemről szóló (1993. évi XCIII.) törvény (Mvt) kockázat-értékeléssel kapcsolatos (54. § (3)) bekezdését.

(forrás: biztonsagpiac.hu)

teljes cikk >

 

Új színháztechnikai szabványok

A Magyar Szabványügyi Társaság 2009. decemberben az alábbi szabványokat jelentette meg:
MSZE 24205-1:2009 Előadóművészeti létesítmények 1. rész Általános tervezési előírások
Az előszabvány kidolgozását a Magyar SzínházTechnikai Szövetség szakemberei végezték. A munkában építészek, akusztikusok, épületgépészek és tűzvédelmi szakértők is részt vettek. Az előszabvány - a szakvélemények alapján - beérkezett észrevételek és tapasztalatok figyelembe vételével két-három év múlva kerül véglegesítésre.
Az MSzT két további színháztechnikai Megállapodást is kiadott magyar nyelven, amelyet a svédek kezdeményezésére az európai színháztechnikai gyártók dolgoztak ki a CEN keretében. Ezek:

MSZ CWA 15902-1 Színpadok és egyéb előadóművészeti létesítmények díszletemelő- és teher-hordó berendezései. 1. rész: Általános követelmények (alumínium és acél rácsos tartók, valamint tornyok kivételével)

MSZ CWA 15902-2 Színpadok és egyéb szórakoztatóipari előadótermek emelő- és teherhordó berendezései. 2. rész: Alumínium és acél rácsos tartók és tornyok tervezési, gyártási és használati előírásai
 

További európai szabványok magyar nyelvű kiadása van bevezetés alatt (cím magyarul, szöveg angolul) a Nézőtéri berendezések-ről (sport, rendezvény, szabadtéri nézőterek, lelátók, nem színházépületben létesített nézőterek):
MSZ EN 13200-1: 2004 1. rész A nézőtéri terület elrendezése. Előírások.
MSZ EN 13200-3: 2006 3. rész Elválasztó elemek, korlátok. Követelmények.
MSZ EN 13200-4: 2007 4. rész Ülések. Termékjellemzők.
MSZ EN 13200-5: 2007 5. rész Teleszkópos lelátók.
MSZ EN 13200-6: 2007 6. rész Szétszerelhető (ideiglenes) lelátók.

A szabványok a Magyar Szabványügyi Társaság új székházában (1082 Bp. Horváth Mihály tér 1.) szerezhetők be. A szabványokat papír alapon vagy elektronikus adathordozón lehet beszerezni árakról, megvásárlásának és megrendelésének feltételeiről a Szabványbolt (telefon: 456-6893) ad felvilágosítást. Interneten a www.mszt.hu honlapon lehet tájékozódni.
 

 

Több ponton módosult a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete

Egyszerűbbé válik a munkáltatók számára a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltése és azok hatósági feldolgozása a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeleteinek módosítása folytán.  A változtatások kiemelt célja volt a munkabalesetek európai statisztikai (European Statistics on Accidents at Work: ESAW) módszertanának való teljes megfelelés, ami ily módon megvalósult. Mindezek mellett, a módosítások a munkabaleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatban megteremtették az elektronikus ügyintézés lehetőségét is.

A Magyar Közlöny 2010/33. (III. 9.) számában megjelent az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet érinti a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására, a súlyos munkabalesetekre, az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékére, a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeire, a munkabaleseti jegyzőkönyvre, valamint a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatójára vonatkozó szabályokat.

A rendelet 2010. március 17-én lépett hatályba. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

A legfontosabb módosítások

1. Korábban a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön kellett vezetni. A jelenlegi szabályzás értelmében a munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező a munkabaleseti nyilvántartás vezetése.

2. A rendelet új eleme az a kitétel, hogy olyan munkahelyen, ahol több különböző munkáltató a munkavállalóit egyidejűleg foglalkoztatja és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a sérült munkáltatójának azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.

3. A rendelet előírja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni és ezután a helyszín a szükséges mértékben megváltoztatható.

4. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a 2011. január elseje után bekövetkezett munkabalesetekről a 3. számú melléklet szerinti, új formátumú munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

5. Korábban sokszor nehézséget okozott, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató köteles volt a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig beküldeni. A módosított rendelet lehetővé teszi, a súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal való meghosszabbítását.

6. Új elem a rendeletben, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is, amennyiben a baleset munkaerő-kölcsönzés, kirendelés során következett be.

7. A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, így különösen:
a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot, 
h) fényképfelvételeket, videofelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

8. A 6. § is tartalmaz új elemeket, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

9. A rendelet 1. számú melléklete pontosította a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékét, a 2. számú melléklet pedig meghatározza a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit. Ehhez a korábbi rendelet a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEÁOR) '03-as változatának ágazati számjeleit használta. Az EU tagországok számára új szabályként kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR '08), amelynek átvétele miatt szükséges volt módosítani a hatályos szabályozásban, az ágazati számjeleket.

10. A 2. sz. melléklet kitér arra, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.

11. Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a munkabaleseti jegyzőkönyv nyomtatvány maga, a 4. pedig a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója. Mindkettőt a 2011 január elseje után bekövetkezett munkabalesetek esetén kell alkalmazni, ettől az időponttól hatályát veszti a rendelet jelenleg hatályos 3., 4/a., 4/b. számú melléklete.

Színház, a III. munkavédelmi veszélyességi osztályba tartozó munkahely

Aki a színházat – mint munkahelyet – akarta a múlt évben munkavédelmi veszélyességi osztályba sorolni, az valószínű meglepődött, hiszen a munkavédelemről szóló 1993. Évi XCIII törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásától szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. sz. rendelet 2. melléklete nem adott támpontot, sőt úgy viselkedett a jogszabály, mintha a színházak, illetve az alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenység nem is létezne.

A besorolás alapja a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere legutóbbi módosításában keresendő. A TEÁOR 90.0. ágazati számjellel látta el az alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenységet, ez azonban az 5/1993. (XII.26.) MüM. sz. rendelet 2. Mellékletét módosító 5/2010. (III.9.) SZMM rendelet 2. mellékletéből kifelejtődött.

A Szövetségünk felhívta a jogszabály előkészítő Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság figyelmét a hiányosságra, akik válaszukban a hibát elismerték és a következő jogszabály módosításnál a korrigálásra ígéretet tettek.
A korrekció a múlt év végén megtörtént, így a színházak illetve az alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenység a III. osztályba került besorolásra.

Leidinger István
Bp. 2012. február

 

VÁLTOZÁS  A  MUNKAVÉDELEMBEN !

1.  Megváltozott az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség elnevezése,
beintegrálódott a Nemzeti Munkaügyi Hivatalába, mint Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság
2.  Az 51/2011. (XII.23.) NGM rendelet 14.§ módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III.9.) SZMM rendeletet. Ennek
alapján az új munkabaleseti jegyzőkönyv csak 2013. január 1-én lép hatályba. A munkabaleseti jegyzőkönyveket az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet melléklete szerint szükséges kitölteni.

Bp. 2012. január

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Megjelent a SZÍNPAD 2011. decemberi számában.
Leidinger István Építész tűzvédelmi szakértő írása


Már lapunk korábbi számaiban is írtunk róla, hogy a 9/2008. (II. 22.) ÖTM-rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat – amely gyökeresen változtatott meg nagyon sok tűzvédelmi fogalmat, és más szemléletet követelt meg a használóitól – nem lesz hosszú életű. Három év hét hónap és 15 napos hatálya alatt igazából megtanulni sem lehetett a több mint 600 oldalt kitevő jogszabályt. De most kezdhetjük elölről a tanulást, mert 2011. szeptember 6-án megszületett, és egy hónap múlva, azaz október 6-tól már hatályba is lépett a 28/2011. (IX. 6.) BM-rendelettel kiadott új OTSZ.  tovább>

Szabványok:

A színpadvilágítási vezérlőrendszerek által széles körben használt USITT DMX512/1990 adatátviteli szabványról az alábbi linkeken lehet hasznos információkat olvasni.

Jó tudni, hogy a revíziót, módosítást követően a 2004. november 08-án elfogadott új, USITT DMX512-A néven futó szabványt elektronikus formában az ANSI-nál itt vásárolhatjuk meg, nyomtatott formában pedig mind az USITT, mind a PLASA online könyvesboltjában elérhetők.


2005. 09.05.

AZ ESTA augusztusban véleményezésre megjelentette a BSR E1.20, RDM (Remote Device Management over USITT DMX512 - DMX512-n keresztüli táv-eszközkezelő) néven futó szabvány előkészítő anyagát, mely 2005. október 11-ig itt letölthető (angol nyelvű anyag). A remélhetőleg hamarosan bevezetésre kerülő új szabvány a USITT DMX512 adatvonalán futó kétirányú adatátvitel lehetőségét teremti meg a világításvezérlő pultok és a vezérelt eszközök között.
 

Szabályzatok

A ma is érvényben lévő 35/1997. XII.5 MKM számú rendelet az új

Színházművészeti Biztonsági Szabályzat

kiadásáról itt tekinthető meg.