Színpad
Legközelebbi események
Integrated Systems Europe - Audiovizuális és elektronikus integráció szakvására
Kezdés: 2019. február 5.
Befejezés: 2019. február 8.
Helyszín: Amsterdam, Hollandia
LumiVille - Nemzetközi Világítástechnikai Szakvásári
Kezdés: 2019. február 13.
Befejezés: 2019. február 15.
Helyszín: Lyon, Franciaország
Prolight + Sound 2019
Kezdés: 2019. február 24.
Befejezés: 2019. február 27.
Helyszín: Guangzhou, Kína

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat

Megjelent a SZÍNPAD 2011. decemberi számában.
Leidinger István Építész tűzvédelmi szakértő írása


Már lapunk korábbi számaiban is írtunk róla, hogy a 9/2008. (II. 22.) ÖTM-rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat – amely gyökeresen változtatott meg nagyon sok tűzvédelmi fogalmat, és más szemléletet követelt meg a használóitól – nem lesz hosszú életű. Három év hét hónap és 15 napos hatálya alatt igazából megtanulni sem lehetett a több mint 600 oldalt kitevő jogszabályt. De most kezdhetjük elölről a tanulást, mert 2011. szeptember 6-án megszületett, és egy hónap múlva, azaz október 6-tól már hatályba is lépett a 28/2011. (IX. 6.) BM-rendelettel kiadott új OTSZ.

Meghalt a király – éljen a király!
Rövid tájékoztatást szeretnék adni a lap olvasóinak arról, hogy mi változott, és mit is jelent az új OTSZ. Mondhatjuk, hogy továbbra is ez a jogszabály tekinthető a tűzmegelőzés, a létesítés és a használat tűzvédelmi bibliájának. Az első szembe tűnő változás a jogszabály terjedelme. Nincs 600 oldal, csak négyszázvalahány. De ne örvendjünk, hogy egyszerűsödött volna az élet, nem erről van szó, pusztán arról, hogy az előző OTSZ-ben szabályozott több téma kikerült a jogszabályból, és visszament szabványba. Ezen túlmenően azokat a nem tűzvédelmi kérdéseket, amelyeket az előző OTSZ szabályozott, szintén kihagyták.

Maga a jogszabály jobban és közérthetőbben van megszerkesztve, a korábbi pontok és alpontok dzsungele helyett paragrafusok és ezen belül bekezdések vannak. Pontosan 633 §-ból áll, ami bizony nem csekélység.

A rendelet hat részből áll, és a táblázatok meg a magyarázó ábrák a jogszabály végén egy mellékletben jelennek meg. Ennek természetesen van előnye is és hátránya is, de meg kell szoknunk a használatát.

A bevezetőben gondosan összeállított értelmező rendelkezéseket, tűzvédelmi fogalomtárat találunk, ami létfontosságú, hogy megértse egymást a hatóság, a színház, a tervező, a tűzvédelmis. Az értelmező rendelkezések az alábbi csoportokba vannak összegyűjtve, a jobb kereshetőség miatt:
-  Éghető folyadékok és gázok tárolása
-  Tűzvédelmi általános és vizsgálati fogalmak
-    Tűzvédelmi tervezés fogalmai
-  Tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak
-  Tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak

Azt azért érdemes tudni, hogy a továbbiakban egy-egy OTSZ-részhez vagy fejezethez konkrétan kapcsolódó fogalmak az adott fejezet elején találhatók.

A fogalmak közül kiemelek néhányat, ami a színházak működéséhez szükséges lehet:

Égéskésleltető szer: védőszer, amely a vele kezelt – bevont, átitatott, telített – éghető anyag kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig (újrakezelési időig) biztosítja.

Gondolom, erre a fogalomra a régi színházi emberek felkapják a fejüket, talán még a díszletek kötelező lángmentesítése is visszaköszönhet az OTSZ-ben?

Kiürítési terv: a kiürítés számítást és az épület szintenkénti alaprajzán feltüntetett menekülési útvonalakat tartalmazó dokumentáció.

A West Balkán tragédiája óta az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségekre kiürítési számítást kellett végezni. Most ezt a kiürítési számítást kell kiürítési terv formájában elkészíteni, de nem csak a számítást kell elkészíteni, hanem a kiürítési tervben az épület szintenkénti alapterületén a menekülési útvonalat is jelölni kell, hogy egyértelmű legyen a számítás. A kiürítési terv rajzi mellékletének méretarányosnak és jól kiolvashatónak kell lennie. Ugyan nincs meghatározva, hogy milyen méretarányt kell használni, ezt a készítő ügyességére bízza a jogalkotó, de szempont, hogy jól látható, olvasható legyen. Régen a kiürítési számítást csak a létesítéskor kellett elkészíteni, most már a használat szabályai között is megtalálhatjuk. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy lesz problémája néhány színháznak, mert bizony Fellner és Helmer, vagy Ybl Mikós, Benkó István nem biztos, hogy ismerték ezeket a számításokat, és a megfeleltetés egy műemlék épületben bizony okozhat fejtörést.

Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza).

Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll.

Különválasztja a kiürítés első és második szakaszának útvonalait elnevezésben is. A kiürítési útvonal az első és második szakasz kiürítési útvonala, még a menekülési útvonal csak a második szakaszra értelmezhető.

Közösségi épület: minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási, ipari, mezőgazdasági épületnek.
A közösségi épület definíciójánál már meg is határozhatjuk magunkat, a színház közösségi épületnek számít. Hogyha 300 főnél nagyobb a befogadóképessége, akkor tömegbefogadásra szolgáló közösségi épület, de ezt a háromszázas létszámot ne keressük az OTSZ-ben, mert ezt az OTÉK szabályozza.
 

Első rész – Tűzoltó technikai eszközök, felszerelések

Az első részben jelentős változásnak az tekinthető, hogy az új OTSZ nem foglalkozik azokkal a témakörökkel, amelyekre érvényes szabványelőírás van életben. Összefoglalásként nézzük meg a régi OTSZ és a szabványok kapcsolatát:
OTSZ régi fejezet                 Szabvány száma
II. fejezet    Jelzőtáblák vízvezetékekhez és tűzoltó vízforrásokhoz   MSZ 1042:2009
VII. fejezet   Állványcső földalatti tűzcsaphoz         MSZ 9772:2009
VIII. fejezet   Pótállványcső földalatti tűzcsaphoz         MSZ 1014:2009
IX. fejezet   Osztó tűzoltó tömlőhöz           MSZ 9774:2009
X. fejezet   Gyűjtő tűzoltó tömlőhöz           MSZ 9775:2009
XI. fejezet    Tűzoltó sugárcsövek             MSZ EN 15182:2007
XII. fejezet   Habsugárcsövek             MSZ 9789:2009
XIII. fejezet   Föld feletti tűzcsapok             MSZ EN 14384:2005
XIV. fejezet    Föld alatti tűzcsapok és tűzcsapszekrény       MSZ EN 14339:2005
XV. fejezet   Tűzcsapkulcsok             MSZ 9771-3:2009
XVI. fejezet    Kapocskulcsok tűzoltó kapcsokhoz         MSZ 1094:2009
XVII. fejezet   Szerelvényszekrények fa. És ff. Tűzcsapokhoz     MSZ 9771-7:2009

Az új OTSZ az első fejezetben a tűzoltó készülékek karbantartását szabályozza. Minden tűzoltó készüléket évente kell ellenőriztetni, amit alapkarbantartásnak hív a jogszabály, kivéve az MSZ 1042 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékeket (pl. TKF, beütős porral oltók), ez utóbbiak alap-karbantartási ciklusideje továbbra is 6 hónap.

A készenlétben tartónak, azaz a színháznak negyedévente a következő feladatokat kell a tűzoltó készülékkel kapcsolatban ellátni, és azt a rendszeresített naplóban dokumentálni:
-  az előírt telepítési helyen van,
-  rögzítése biztonságos, látható,
-  magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható,
-  használata nem ütközik akadályba,
-  valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található,
-  hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
-  fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép,
-  zárópecsétje sértetlen,
-  felülvizsgálata esedékes-e, és
-  állapota kifogástalan, üzemszerű.

Rögzítve van, hogy a tűzoltó készülékek általában 20 éves korban selejtezésre kerülnek, kivéve a szén-dioxiddal oltókat.

A tűzoltó készülék nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabályzathoz kell csatolni. A tűzvédelmi szabályzattal nem rendelkező szervezeteknél a tűzvédelmi oktatási napló mellé.

A II. fejezetben a tűzoltó vízforrások ellenőrzését írja le a jogszabály. Száraz felszálló vezetéket 6 havonta kell ellenőriztetni. Az ellenőrzés során a felülvizsgáló a tűzcsapszekrénybe nem illő tárgyakat köteles eltávolítani.

A fali tűzcsapok ellenőrzésére az MSZ EN 671-3. szabvány előírásait kell alkalmazni, amely éves ellenőrzést és ötévente kötelező nyomáspróbát ír elő a tömlőkre, valamint a nyomás alá kerülő szerelvényekre, így a sugárcsőre is.

Nem kell évente vízhozammérést végezni, ellenben az ellenőrzés során meg kell győződni, hogy állandó és elegendő-e a vízáramlás a rendszerben.

Az első rész végén új fejezetként jelenik meg a nem szabványosított eszközök leírása. Ide tartoznak a különböző tűzoltó spray-k, vagy más nem szabványos tűzoltó eszköz, pl. a BONPET. Ezekről a legfontosabb azt tudni, hogy nem helyettesítik a tűzoltó készülékeket, és az OTSZ a működésüket szigorú paraméterek és vizsgálatok közé szorítja. Ennek az az oka, hogy főleg nagyáruházakban jelentek meg olyan ismeretlen eredetű tűzoltó spray-k, amik a tűz oltását nem, de a terjedését elősegítették.
 

Második rész + Beépített tűzvédelmi berendezések

Az OTSZ második része a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések szabályozásáról szól. A létesítési előírásokat nem ismertetem, a használatra vonatkozó előírásokat viszont kiemelem, mert sok helyen sokféle módon értelmezték azokat.

Az üzemben tartás során a tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, a jelzések folyamatos fogadását biztosítani kell. A vonatkozó műszaki követelményben meghatározott időszakonkénti ellenőrzést, felülvizsgálatot és karbantartást el kell végezni.

A vonatkozó műszaki követelmény vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt beépített tűzjelző berendezés tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal, illetve a 48 órán belül el nem hárítható meghibásodást telefonon és írásban jelezni kell az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltóságnak.

A téves riasztások elkerülése érdekében – és itt a színpadon végzett alkalomszerű tűzveszélyes cselekmény, vagy a karbantartási munkák során végzett hegesztésre kell gondolni – az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott zóna, vagy zónák kiiktatása, akkor lehetséges, ha
-  a kiiktatott zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza,
-  a kiiktatott zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza,
-  a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak, olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket ne sértsen, és a zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak.

Tehát rövidre zárva a kérdést: a színpadi érzékelőket ki lehet kapcsolni, de erről szülessen egy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeit szabályozó és leíró dokumentum, ebben legyenek megnevezve a felelősök és a szükséges biztonsági intézkedések.

A felügyelet kiegészítésére szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés tervszerű (átalakítás, felújítás, bővítés miatt történő) részleges vagy teljes üzemszünetét abban az esetben kell jelezni a tűzoltóságnak, ha az meghaladja a 8 óra időtartamot.

A bejelentés tartalmazza az üzemszünet kezdetét és végét, a védelemből kieső területek leírását (szükség esetén rajzát) és a kockázat ellensúlyozására teendő intézkedéseket, valamint az ennek végrehajtásáért felelős személyek nevét.

A felügyelet kiváltására szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés meghibásodásának, tervszerű leállításának idejére felügyeletet kell biztosítani.

Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi:
-  ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel (nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó), értesítették-e a karbantartót,
-  az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés,
-  a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzőjének működését (amennyiben az állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, elégséges meggyőződni, a központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról.)

Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információkijelzői megfelelően működik-e. Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik.

Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy havonta ellenőrzi:
-  A napi ellenőrzések megtörténtét,
-  az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
-  a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson,
-  a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e.
Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy háromhavonta ellenőrzi
-  a havi és napi ellenőrzések megtörténtét
-  hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát, és
-  hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e.

A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rendszer megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani
-  tűzeset után,
-  téves riasztás esetén,
-  a rendszer meghibásodása esetén,
-  a rendszer változtatása esetén,
-  hosszú üzemszünet után, vagy
-  új karbantartóval kötött szerződés után.

A tűzjelző rendszert félévente kell karbantartatni. A 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező színházakból a tűzjelzést az állandó felügyelet mellett automatikusan továbbítani kell terület szerinti tűzoltóságra.
 

Harmadik rész – Villamos és villámvédelmi berendezések

Legfontosabb változás, hogy megszűnt a 9 éves felülvizsgálati ciklusidő. Azaz az új OTSZ szerint az elektromos berendezéseket az eddigi 3-6-9 éves felülvizsgálati ciklusidő helyett a következő módon kell felülvizsgáltatni:

A–B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, szabad terekben legalább 3 évente, a C–E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabad terekben legalább 6 évente kell a felülvizsgálatot elvégezni.

A felülvizsgálat lejárta az a naptári nap, amikor a fenti ciklusidő lejár. A meglévő D–E tűzveszélyességi osztályokba tartozó helyiségek felülvizsgálatai természetesen addig érvényesek, ameddig a jegyzőkönyv készítője azt megjelölte, az új ciklusidők az OTSZ életbelépése után végzendő mérésekre és felülvizsgálatokra vonatkoznak.

A villámvédelem területén a régi MSZ 274. Villámvédelmi szabvány visszavonásra került, helyette új, az MSZ EN 62305 szabvány került bevezetésre. A villámvédelem elsődlegesen az életvédelemre koncentrálódik, a régi és az új norma szerinti villámvédelmi rendszerek nem átjárhatóak, átkonvertálásukra nincs lehetőség. Új villámvédelmi rendszert már csak a norma szerint lehet kialakítani, a kivitelezési tervek készítése során szaktervező által készített terveknek megfelelően.

Az elektromos és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatát a létesítéskor előírásoknak megfelelően kell elvégezni. Viszont a villámvédelemre is igaz a nem norma szerint kialakított rendszerek felülvizsgálati ciklusidejének módosítása, azaz a „C-E” épületeken, szabadtereken elhelyezett villámvédelmi rendszereket 6 évente kell felülvizsgálni, egyéb épületek esetében 3 évente.
 

Negyedik rész – Éghető folyadékok és gázok tárolása

Ebben a részben szigorítások nem kerültek, pontosítások és szabványban szabályozott előírások elhagyása történt. Az OTSZ ezen része az elmúlt időszak szabályozása óta eltelt műszaki követelmények és gyakorlatok változása miatt engedményeket is tett.
 

Ötödik rész – Építmények tűzvédelmi követelményei

Az OTSZ legfajsúlyosabb része az építmények tűzvédelmi kialakításáról, tervezéséről szól. Pontosításra került a tűzvédelmi szakértő, tűzvédelmi tervező bevonása a tűzvédelmi műszaki leírás készítésébe. Ennek megfelelően a tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció készítése olyan szaktevékenység, amelyet csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készíthet. A felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt bevonni a műszaki leírás készítésébe. A tűzvédelmi szakértők listája az OKF honlapján megtalálhatók. Rögzítésre került, hogy minden terv része a tűzvédelmi tervfejezet.

A biztonsági jelzések elnevezése biztonsági jelekre módosultak. Újdonság, hogy a függönyök, sötétítőfüggönyök tűzvédelmi osztályának a meghatározása bekerült a jogszabálya. Több helyen használja az OTSZ a „vonatkozó műszaki követelmény” kifejezést, amely a szabványokban leírtak alkalmazását jelentik. Pontosítottak több definíciót, új alapfogalmakat vezettek be. Tartalmában és szerkezetében is változott az épületszerkezetek tűzállósági fokozatának megfelelő követelményeket tartalmazó táblázatok, valamint az alkalmazást segítő előírások. A teherhordó falaknál törlésre kerültek a mechanikai hatásra vonatkozó követelmények. Külön került szabályozásra a külső és a belső teherhordó falakra, tűzgátló falakban, tűzfalakban lévő nyílászárókra vonatkozó követelmény. Fontos változás, hogyha a kiürítés az első szakaszban megvalósul, és az épület rendelkezik automatikus tűzjelző berendezéssel, nem kell hő- és füstelvezetésről gondoskodni. Egyszerűsödtek a kis alapterületű helyiségek, a talajszint alatti helyiségek hő- és füstelevezetésének szabályai. A kiürítés szempontjából az előcsarnokok méretezésénél a 2 fő/m2 értéket kell figyelembe venni.

Színház, filmszínház funkciójú tűzszakaszoknál a 8 m magasságot meghaladó színpadnyílás esetén – ha a nézőtéren tartózkodók létszáma meghaladja a 300 főt – a közönségforgalmi területeket az üzemi terektől (beleértve a színpadot is) külön tűzszakaszként kell kialakítani. A díszlet- és kellékraktárakat, valamint a színházi díszletkészítő és karbantartó műhelyeket tűzgátló szerkezetekkel kell körülhatárolni.

Fontos tudnunk az üzemeltetés során, hogy az OTSZ 5. része az épületszerkezetekre vonatkozik. A színpadra abban az esetben kell előírásokat alkalmazni, ha azok valóban épületszerkezetnek minősülnek (persze ebben az esetben fából nem is lehetne színpadot építeni). Magát a színpadot kezeljük egy technológiai berendezésnek, hiszen emelkedik, süllyed, forog, és sok mindent csinál, de nem épületszerkezeti elem. Hasonló problémák adódnak a mobil színpadokkal is. Volt olyan hatóság, amely ezeket álpadlónak minősítette. Ezek dobogók, emelvények, de ezek sem tartoznak az épületszerkezetek csoportjába, így az OTSZ 5. rész táblázatai nem vonatkoznak rá. Égéskésleltető anyaggal kezelni meg eszünkbe ne jusson, mert merevvé és rugalmatlanná teszi a fát, így eltörhet és baleset származhat belőle.

Egy színházterem kiürítésénél a teremre nem kell a menekülési útvonalra vonatkozó előírásokat alkalmazni. Menekülési útvonal, mint a definíciókból is kitűnik, csak a kiürítés második szakaszában létezik, ide kell hő- és füstelvezetés, valamint a táblázatokban előírt épületszerkezetek. A kiürítés első szakaszában a helyiségeket (pl. nézőtér) és a helyiségcsoportokat (pl. nézőtér és előcsarnok) ürítjük ki.

A használati szabályok közül legfontosabb változás, hogy azok a színházak, amelyek azért voltak C tűzveszélyességi osztályba sorolva, mert 500 fő fölötti létszámmal rendelkeztek, az új OTSZ szerint átsorolhatók a D tűzveszélyességi osztályba. Nehéz is volt ideológiát találni arra, hogy a 499 fő miért kevésbé veszélyes, mint az 501 fő, ez most egyszerűsödött. A tűzvédelmi dokumentációkat az adott létesítményben kell tartani. Azaz, ha a színhát több próbahellyel, raktárral, irodával rendelkezik, mindenhol el kell helyezni a tűzvédelmi dokumentációt.

A tárolási tilalmat a tűzgátló előtér mellett kiterjeszti a jogszabály a füstmentes lépcsőházakra és azok előterére is.

Örök problémát jelent a díszletraktárak kialakítása és az ezekben való tárolás szabályainak betartása, betartatása. Itt nincs különösebb változás az előző OTSZ-hez képest:

Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő szélességű utat kell biztosítani:
-  a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 m széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 m széles keresztirányú utat,
-  a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 m széles, valamint 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú utat,
-  a 10–15 m széles helyiségben 1,2 m, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 m széles hosszirányú utat,
-  éghető anyag zárt téri raktározásánál, tárolásánál 5 m tárolási magasságig 1,8 m, nagyobb tárolási magasság esetén 3 m széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 m széles utat,
-  a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a helyiség szélessége a téglalap rövidebb oldalát jelenti!

A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.

Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

A menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig –, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. Ez fontos változás lehet, hiszen a színpad melletti napi kellék és díszlet tárolása engedélyezhetővé válik. Kicsit az zavaros, hogy menekülési útvonalról ír, pedig azt már tudjuk, hogy az a kiürítés második szakasza.

Az üzemi és tárolóhelyiségekben – a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével – a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat –, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad.

Hő- és füstelvezető szerkezetnek azokat a természetes úton működő füst és égéstermékek elvezetésére szolgáló, nem gépi rendszereket nevezzük, amelyekkel a színházakban is találkozhatunk. A hő- és füstelvezető berendezés gépi úton távolítja el az égéstermékeket. Hő- és füstelevezető rendszernek a hő- és füstelvezető szerkezetek, a berendezések, a légutánpótló szerelvények összességét értjük.
A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő- és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. Tehát bevezetésre kerül egy újabb napló, amit vezetnünk kell.

A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak mérését meg kell ismételni
-  ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor,
-  5 évente.

A füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.

A feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. A tűzoltó készülékek mellé a készülékek alkalmazására vonatkozó jelzést nem kell kitenni, viszont ismét egy naplót vezethetőnk az utánvilágító jelzések meglétéről.
 

Új elemként került szabályozásra a szabadtéri rendezvények tűzvédelme.

Szabadtéri rendezvény területéről a gyors és biztonságos menekülés érdekében menekülési lehetőséget kell kialakítani, ezeket – napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén világító vagy utánvilágító – biztonsági jelekkel jelölni kell. A jelölések láthatóságát biztosítani kell oly módon, hogy a nézőközönség számára kialakított terület bármely pontjáról legalább egy jelölés látható legyen. Szabadtéri rendezvényen a jelöléseket a területileg illetékes tűzoltósággal egyeztetett helyen kell elhelyezni. A jelölések legkisebb mérete legalább 1200 × 600 mm legyen.

Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett nézőközönség számára kialakított terület bármely pontján hallható legyen. Szabadtéri rendezvény területén a várható nézőközönség létszámát figyelembe véve 1000 résztvevőnként 2,5 m széles menekülési lehetőségeket (közlekedőt, járdát, lépcsőt, rámpát, lehajtót) kell biztosítani. A menekülési lehetőségek egymás közötti távolsága legfeljebb 50 m lehet. A szabadtéren tartandó rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni, és a rendezvény időpontja előtt 30 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes tűzoltóságnak megküldeni.

A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások a következőket tartalmazzák:
-  a tervezett rendezvény megnevezését, rendeltetését, kezdetének és befejezésének várható időpontját,
-  a tervezett rendezvény helyszínének leírását, útvonalát,
-  a szervező megnevezését, címét,
-  a szervező képviseletére jogosult személy nevét és címét, elérhetőségét,
-  a rendezvény biztosítását ellátó személy, szervezet megnevezését valamint a szervezet képviselőjének nevét, címét és elérhetőségét,
-  a rendezvény helyszínének léptékhelyes helyszín- vagy alaprajzát, a helyszínen elhelyezett sátrak, mobil árusítóhelyek (mozgóboltok), asztalok, székek feltüntetésével. Indokolt esetben a felállított sátrak alaprajzait. A rajzon jelölni kell a résztvevők elvezetésére szolgáló útvonalakat, kijáratokat, ezek méreteit, az oltóvízszerzési helyeket, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére szolgáló útvonalakat, a rendezvény helyszínén a résztvevők mozgásának koordinálása céljából kialakított pontokat.
-  a résztvevők mozgásának irányításával megbízott felügyelő személyzet feladatait,
-  a tűz- és káresemény bekövetkezésekor szükséges teendőket,
-  a tűz- és káresemények jelzéseinek és oltásának módját,
-  a rendezvényterület energiaellátásának módját, annak lekapcsolási lehetőségeit,
-  a résztvevők elvezetésére szolgáló útvonalak jelölésének módját (iránymutató táblák, irányfények), azok sötétedést követő megvilágításának lehetőségeit,
-  a tartalék energiaellátás módját,
-  a rendezvény környezetében lévő és azt esetlegesen veszélyeztető létesítmények ismertetését, leírását,
-  a résztvevők tájékoztatására szolgáló eszközök, kihangosítók ismertetését, használatának leírását.

A szabadtéri rendezvény területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat.

A közönség közlekedésére, eltávozására kijelölt útvonalat a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével számítás alapján kell méretezni. A helyszín és a tervezett létszám ismeretében a területileg illetékes tűzoltóság a rendezvényen részt vevők biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű felügyeletét írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szervezője köteles állni.

A legalább 200 fő résztvevővel tervezett rendezvény megkezdése előtt, illetve alatt a tervezett létszámot 50%-kal meghaladó változásról az illetékes tűzoltóság ügyeletét tájékoztatni kell. A 10 000 fő résztvevőt meghaladó szabadtéri rendezvények szervezőinek irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény főszervezője, a rendezvény biztonsági vezetője és a rendőrség, mentők, katasztrófavédelmi igazgatóság, tűzoltóság intézkedésre jogosult vezetői végeznek irányítói feladatokat, a kommunikációs lehetőségekről – tömegtájékoztatás – gondoskodni kell.

A szabadtéri rendezvények területén telepített kivetítőkön a rendezvény területének menekülési útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni a rendezvény megkezdése előtt, a rendezvények szünetében és a rendezvények végén.

Az ülőhelyekkel tervezett 200 főnél nagyobb befogadóképességű szabadtéri rendezvény csak rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a kiürítési útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg az alábbiak egyikét sem:
-  a széksorok között haladva 15 m,
-    lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva 15 m, lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva 30 m,
-  sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva 45 m, illetve
-  bármely tartózkodási pozícióból a legközelebbi kijáratig légvonalban mérve 45 m.

Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,05 m, a szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,1 m legyen. A szabadtéri rendezvényen minden 200 főre kell 1 fő biztonsági személyzetet biztosítani, akinek feladata a résztvevők tájékoztatása a menekülési lehetőségekről, illetve valamennyi biztonsági szabályról a rendezvény ideje alatt.

Szabadtéri rendezvények menekülési útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható. Szabadtéri rendezvények menekülési útvonalán éghető anyag a területileg illetékes tűzoltóság hozzájárulásával építhető be, helyezhető el. Szabadtéri rendezvények menekülési útvonalán elhelyezett rámpáknak alkalmasnak kell lenniük a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek biztonságos menekülésére.

Szabadtéri rendezvényen
-  a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 13 A teljesítményű,
-  az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 13 A teljesítményű,
-  vendéglátó egységek védelmére egységenként 1 db 89 B teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A tűzvédlmi hatóság a rendezvény megtartását megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat.

Az OTSZ-ben vannak hibák, vannak elírások, vannak rossz hivatkozások. A jogszabály előkészítői ígérik, hogy ez év december környékén kiadnak egy jogszabály-pontosítást.
 

Leidinger István
Építész tűzvédelmi szakértő